Visszatértem Pestre. Egy nénike a buszon velem foglaltatott helyet a férjének, azaz mellettem, a baj az volt,hogy nekem kellett az embereket elküldeni a fenébe,hogy 'bocsi,de a hölgy foglalja a férjének..'. Ez a mondat azért elég sokszor elhangzott így Székesfehérvárnál,mikor gyakrolatilag mellettem volt egyedül szabad hely... Az Eszterházy kicsit kiszivárgott,amit dobozban hoztam, de szerencsésen sült el a dolog,mert sem a ruháim, de még a táska sem lett olyan, hála mamának,hogy zacskóba tette nekem:) Ezeken kívül minden simán zajlott. A buszról lefele szállva találkoztam az Alexandrával, úgyhogy együtt metróztunk egy darabig,csak ő már a Klinikáknál leszállt,mondván,hogy arra van a kolija.
Apropó: örülök,hogy nem tartottam Blankáékkal arra a másodikvilágháborús fotókiállításra vagy mire. Mindjárt 8 óra és ő még sehol. Az ablakon kinézve pedig nem lehet valami bizalomgerjesztő kinn,tök sötét van... Amúgy sem tartottam jó ötletnek ezt a 'minden cuccommal végigbumlizom a várost'-dolgot,de így meg aztán pláne nem.
Megyek mosogatni. Valaki bejött a nagy ajtón. Lehet,hogy Blanka az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése