?

"Néha a múlt nem múlik el, nem hajlandó feledésbe süllyedni. Mellettünk marad, mintha azt mondaná: még nem végeztél velem."

De mi van, ha torkunk szakadtából üvöltjük, hogy " De igen, igenis végeztem veled!!!!!"? A múlt nem "fogja fel", hogy egyelőre nincs több helye a jelenünkben?
És egyáltalán van esély előle elmenekülni?